Szájlégzés definíciója, tünetei, következményei és kezelési lehetőségei

Ha a száján keresztül (át) lélegzik, az baj.

A legtöbben azt gondolják, hogy csak az lehet szájlégző, akinek folyton nyitva van a szája. Vajon beszéd, éneklés, sportolás, alvás közben ÖN HOL LÉLEGZIK?

Amennyiben a száján keresztül veszi ilyenkor a levegőt, nagy valószínűséggel ön is szájlégző!

Szájlégző gyermekek esetében a szülők gyakran csak legyintenek, hogy majd kinövi. Kicsit ugyan horkol éjszakánként, de ez a legjobb családokban is előfordul. Később, a szájlégző gyerek felnő, és kezdi észrevenni, hogy minden róla készült fotón valami fura, kezdi zavarni, hogy kiszárad a torka, nem érti, hogy rendszeres fogmosás mellett miért szuvasodnak el mégis a fogai vagy gyulladt az ínye. Azt tapasztalja, hogy fáradékony, esetleg magas a vérnyomása, vagy szívproblémák jelentkeznek. A szájlégzés, bár sokan még nem ismerik fel, mégis tekinthetjük a XXI. század egyik népbetegségének. Számos tünet árulkodhat fennálló szájlégzésről, ezek közül a leggyakoribbak és legkönnyebben felismerhetők:

Szájlégzés tünetei:

• fáradt tekintet
• rossz testtartás
• kusza fogazat
• nem rág és nyel megfelelően
• állkapocsízületi fájdalmak
• logopédiai problémák
• migrén
• nyaki- és derékfájdalmak
• allergiás betegségek
• alsó- és felsőlégúti irritáció

Milyen panaszokat idézhet elő a szájlégzés?

A tartósan fennálló szájlégzés egyértelműen káros, az egész testre kiterjedő problémákat okozhat. Az orr élettani funkciói – a belélegzett levegő szűrése, nedvesítése és felmelegítése – ugyanis kiesnek. Ennek következtében pedig sokkal gyakoribbá válnak a torokpanaszok, a gégegyulladások és az alsó légúti megbetegedések.

A szájlégzés következtében kialakuló orrdugulás, fogcsikorgatás, horkolás miatt az éjszakai alvás gyakran felszínes, időnként akár oxigénhiányos állapotok is kialakulhatnak. A tartósan szájlégző gyermek és felnőtt éjszakai alvása, pihenése nem biztosított. Ami másnap, főleg a délutáni napszakra fáradságot, koncentrációs problémákat, iskolai teljesítményromlást okozhat, és ezen túl a szervezet növekedési folyamatait is károsíthatja.

A szájlégzés helytelen nyelv pozíciót eredményez, aminek következtében rágási és nyelési eltérések, arccsont -és fogfejlődési zavarok, hangképzési és beszédproblémák, egyensúlyzavarok alakulhatnak ki a gyermeknél.

A krónikus szájlégzés mindezeken túl megbontja a bélflórát is és komoly emésztési problémákat okozhat.

A szájlégzés csökkenti a vér oxigéntartalmát, ezáltal pedig magas vérnyomást, szívproblémát, alvási apnoét, 2-es diabéteszt is.

Hogyan kezelhető a szájlégzés?

Miután ráébredünk erre a problémára, eleinte általában úgy gondoljuk, hogy egy kis odafigyeléssel a szájlégzés megoldható. Ügyelünk rá, hogy az orrunkon át lélegezzünk, esetleg szólunk a családunknak, hogy bökjenek oldalba, ha úgy látják, hogy megint nyitva van a szánk. Lefekvés előtt orrspray-t használunk bízva abban, hogy a tiszta orrjárat lehetővé teszi álmunkban az orron át történő légzést. Ez azonban sajnos nem ilyen egyszerű, hiszen felnőtt korra a szájlégzés nem pusztán rossz szokás. Ennyi idő elteltével a szervezetünk már igazodott ehhez a beidegződéshez. Ez okból az olyan radikális “gyógymód”, mint a mandulák eltávolítása sem mindig hoz megoldást. Szájlégzés esetén szinte minden esetben alulműködnek az arc-és beszédszervi izmok. Ezek kondicionálása nélkül esélytelen folyamatosan zárva tartani a szánk. A száj zárva tartásának ugyanis feltétele, hogy a nyelvizomzat is megfelelően működjön. Ha hosszú távú, tartós változást szeretnénk elérni, akkor a szervezetünket kell átnevelni a helyes légzéstechnikára. A Baracsy módszer pontosan ezzel a módszerrel segít Neked áttérni a szájlégzésről az orrlégzésre.

A nyelvlökéses nyelés

A kifejezéssel óvodai szűrésen vagy fogszabályozó kezelés előtt találkoznak leginkább. Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a nyelv nyeléskor nem megfelelő mozgást végez. A nyelvlökéses nyelés és az azt gyakran kísérő szájlégzés kapcsán Magyarországon a hetvenes években végeztek utoljára reprezentatív mintavétellel kutatást. Vassné dr. Kovács Emőke, a nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar logopédia egyik úttörője amerikai tanulmányútja után kezdett foglalkozni a témával, és arra jutott, hogy itthon a népesség 38 százaléka érintett a myofunkcionális (azaz izomműködési) zavarokban.

Ez az arány azóta romlott, egyre kevesebbet rágnak és mozognak a gyermekek és felnőttek a nem megfelelő ételek elterjedése miatt. Egy nem hivatalos felmérés szerint az orális szokások és a táplálkozás, az ehhez kapcsolódó fogazati eltérések és nyelészavar, a 10 éves korcsoport 48 százalékánál jelenik meg valamilyen diszfunkcióval.

A szüléskor adagolt túl nagy mennyiségű oxitocin, a szájüreg megfelelő fejlődését gátolni képes elhúzódó szoptatás (vagy éppen a szoptatás teljes hiánya), a cumizás és a tartós felső légúti megbetegedések mellett elsősorban a táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód tehetők felelőssé a myofunkcionális zavarokért. a mindennapi szokások is megváltoztak: Nem ülünk össze vacsorázni, ha mégis, a napi rutinba gyorsan kell beilleszteni, a gyerekek pedig a tésztákat és az egyéb könnyen rágható ételeket eszik. A szülők pépesítenek, apróra vágnak, nehogy gond legyen a nyelésnél, rágásnál, így aztán a fogazat sem fejlődik megfelelően. A gyerekek számára már természetes az okostelefon és tablet használata bármilyen helyzetben, ilyenkor jellemzően a váll és a fejek előreesnek, a szájuk nyitva, az izmaik nem aktívak.

Az ember összességében megváltozott, kutatások szerint változik a csontozat, az izomtónus. Az időskori „teknősbéka-tartás”, a koponya alsó-hátsó részén kialakuló csontkinövés-szerű elváltozás már gyerekeknél is megfigyelhető, mivel a számítógépezéstől, tabletezéstől, telefonnyomkodástól felvett testhelyzettől nekik is megnyúlik a tartóizmuk. Nem mehetünk vissza az őskorba, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a rengeteg inger nem tesz jót a fejlődésben levő idegrendszernek sem. A 30-40 évvel ezelőtt kidolgozott terápiákkal önmagában már nem lehet tartós eredményeket elérni, mert megváltozott az ember „tartószerkezete”. A hetvenes-nyolcvanas években a gyerekek teste olyan volt, mint a doboz: volt oldaluk, tetejük, aljuk, és ha a megfelelő alkatrészeket a megfelelő helyre beillesztettük,megjavítottuk, működtek. Ma ez a doboz nyeklik-nyaklik, mert a gyerekek nagy része elképesztően mozgásszegény, az ételek megváltozott összetétele és állaga miatt pedig már a bélflórában is hiány alakul ki.

Kinek ajánljuk?

Az orofaciális myoterápia nemcsak gyermekeknek, hanem időseknek is javasolt – például azért, hogy a fogpótlás a helyén tudjon maradni.

A nyelvlökéses nyelés problémája globális, gyógyítása pedig a tapasztalatok szerint holisztikusan a legeredményesebb, tehát nemcsak a logopédia, hanem a pszichológia, a fogszabályozás, a fül-orr-gégészet, az alvásterápia és a manuálterápia eszköztárára, sőt masszázsra és tornára is szükség lehet az izomegyensúly visszaállításához.

Hiába a professzionális fogszabályozás, ha szabálytalan a páciens nyelése, előbb-utóbb visszarendeződik a fogazat a rossz helyzetbe. Ha a logopédus csak az artikulációs zavart, és nem a nyelvlökéses nyelést kezeli, szintén nem lesz tartós a tiszta beszéd

Rendelőnkben dr. Kálovics Judit fogszabályozó szakorvos és Dsmile tréner áll rendelkezésükre amennyiben a fenti problémákat tapasztalja.

Online időpont foglaláshoz kattintson IDE!

Forrás: Dsmile.hu